Újabb Patrióta siker: nemzeti emlékhely lesz a Királydomb!
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság rendkívüli szavazásán egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja a Patrióták indítványát.
B
enyújtotta a kormány a rákosmezei királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvénymódosítás tervezetét, melyet ha elfogad az országgyűlés, patrióta javaslatra méltó védelemben részesülhet középkori államiságunk egyik legfontosabb színhelye. az országgyűlés várhatóan még idén szavaz a javaslatról.
A
koronavírus-járvány első hulláma alatt, idén tavasszal jelentkeztünk első videónkkal, melyben a rákosmezei országgyűlések egykori színhelyének méltatlan állapotára hívtuk fel a figyelmet. Nyáron egy animációs kisfilmmel folytattuk kezdeményezésünket annak érdekében, hogy a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb emlékhelye ne merüljön feledésbe.
A kitartó munka eredményeképpen a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2020. október 28-án megtartott rendkívüli szavazásán egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja a Patrióták indítványát, és javasolta a kormánynak a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását.
A
kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2020. november 10-én nyújtották be törvényjavaslatukat, amelynek elfogadása esetén a nemzeti emlékhelyek jegyzékében jelenleg szereplő 19 helyszín kiegészülne a Királydombbal. A javaslat értelmében a védelem a Budapest X. kerület, 42717 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 8852 m2 alapterületű ingatlanra vonatkozna, amely a kőbányai önkormányzat tulajdonát képezi. Ez a telek a Királydomb magaslatának keleti, szabadon megközelíthető és egyúttal beépítetlen részén található.
A
z Országgyűlés várhatóan még idén dönt a javaslatról. A Magyar Patrióták Közössége arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy pártállástól függetlenül szavazzák meg a törvényjavaslatot, mert a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása valódi nemzeti ügy!
A
törvénytervezet indokolása emlékeztet arra, hogy Rákos mezeje a későbbi évszázadok emlékezetében a magyar nemzeti szuverenitás és népképviselet szimbólumává vált. Az iromány egyúttal kiemeli, hogy „a magyar történelem sorsfordító tanácskozásainak színhelyét, a Királydombot a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegeti.”
