A nemzeti emlékhelyek jogállása
Nemzeti emlékhelynek nevezzük azokat a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszíneket, amelyek a magyarság összetartozását vagy a velünk együtt élő nemzetiségekkel való összetartozást erősítik, és identitásképző jellegüknél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az emlékhelyek országos jelentőségű állami megemlékezések színhelyei.
Lényegét tekintve ez a nemzeti emlékhelyek törvényi definíciója, amelyet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) tartalmaz. [Kötv. 7. § 21.]
Magyarország meghatározó jelentőségű történelmi helyszíneit az Országgyűlés törvénnyel nyilváníthatja nemzeti emlékhellyé. A nemzeti emlékhelyek jegyzékét a Kötv. 2. melléklete tartalmazza, jelenleg összesen 20 helyszín szerepel a nyilvántartásban. A rákosmezei Királydomb 2020. december 22. óta számít nemzeti emlékhelynek, a terület törvényi lehatárolása értelmében a védelem a Budapest X. kerület, 42717 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra terjed ki.
A nemzeti emlékhellyé nyilvánított helyszínek nem szükségszerűen képeznek állami vagy közösségi (pl. önkormányzati, egyházi) tulajdont, a jogi szabályozás csak a kiemelt nemzeti emlékhelyeket utalja az állami vagyon körébe (ez utóbbi kategóriára az egyetlen példa az Országház és környéke). Ennek megfelelően a nemzeti emlékhelynek akár magánszemélyi tulajdonosa is lehet.
A védelem tartalma, a méltó területhasználat szabályai
Az emlékhelyek védelmének főbb szabályait a Kötv.-ben találjuk (II. rész 4. fejezet). A védelem lényege abban nyilvánul meg, hogy az „kiterjed a nemzeti emlékhely (…) méltóságának megőrzésére és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítására, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére.” [Kötv. 61/B. § (3) bek.]
A törvény kimondja továbbá, hogy a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint a vallási közösségek, az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.
A nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat ellátó intézmény a Miniszterelnökségen belül működő kormányzati szerv, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB), amely a kormány döntési joggal rendelkező önálló intézménye. Munkáját háttérszervezetként a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) segíti.
A nemzeti emlékhelyek – köznapi, ünnepi, idegenforgalmi és protokolláris, a nemzeti emlékhely szellemével összhangban álló – használati rendjét a kormány rendeletben állapítja meg [a nemzeti emlékhelyek használati rendjéről szóló 302/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet].
E rendelet értelmében a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a nemzeti emlékhely használati rendjéről – nemzeti emlékhelyenként – az adott nemzeti emlékhely sajátosságainak megfelelő használati tervet készít a tulajdonosok egyetértésével. A használati tervre vonatkozó javaslatát a NÖRI a nemzeti emlékhellyé nyilvánítástól számított egy éven belül küldi meg a miniszter részére.
A nemzeti emlékhelyen tervezett állagmegóvás, felújítás, fejlesztés, a nemzeti emlékhely bemutatását, megismertetését, népszerűsítését szolgáló rendezvény megszervezése vagy egyéb, a nemzeti emlékhely bemutatását célzó tevékenység költségvetési támogatásra jogosult, amelynek megszerzése érdekében az emlékhely tulajdonosa vagy használatra jogosultja minden év február 15. napjáig nyújthatja be támogatási kérelmét a miniszternek.
Az emlékhelyek megjelölése
A törvény a nemzeti emlékhelyek megjelölését illetően csak egyetlen előírást fogalmaz meg: azokat egységes arculatú – magyar és angol nyelvű – ismertető táblával kell ellátni (ez a gyakorlatban a Nemzeti Örökség Intézete által rendszeresített kősztélét jelenti).
Ezen túlmenően a nemzeti emlékhelyen emlékmű vagy látogatóközpont létesítése csak a törvényben meghatározott eszmei tartalmat tiszteletben tartva valósulhat meg.
A kormányrendeletbe szereplő további előírás ugyanakkor, hogy a nemzeti emlékhely tulajdonosa a használati tervben meghatározottak szerint – a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről szóló kormányrendeletben foglaltak alkalmazásával – gondoskodni köteles Magyarország zászlajának vagy lobogójának kitűzéséről, illetve felvonásáról. A Patrióták által javasolt országzászlós emlékmű megvalósulása esetén ez a jogi előírás is maradéktalanul érvényesülne.
Patrióták / 2021. 02. 28.