Királydomb Nemzeti Emlékhely
Egy új Nemzeti Emlékhely megszületése mindig kiváltságos és izgalmas pillanat. A Patrióták javaslatára 2020. december 16-án a rákosmezei Királydombot a Parlament ellenszavazat nélkül Nemzeti Emlékhellyé nyilvánította. És itt kezdődik a munkánk új szakasza, amihez minden magyar ember segítsége szükséges. Ne hagyjuk, hogy ez a kiváló kezdeményezés és döntés, idővel az enyészetté váljon és elfelejtkezzünk róla! Tegyünk érte, hogy a Királydomb igazi nyüzsgő, élő és az emlékezésre kiváló lehetőségeket kínáló helyszínné váljon! Tegyük naggyá és emeljük a szívünkbe!
Rákos mezeje a régi dicsőség jelképe
A
nnak ellenére, hogy a történelmi Magyarország több helyszínén tartottak országgyűléseket (Buda, Pozsony, Sopron stb.), mégis Rákosmező neve maradt fent leginkább a magyar köztudatban, mint az ország legfontosabb ügyeit eldöntő gyűlések helyszíne. Rákosmezőn választották királlyá Károly Róbertet, Hunyadi Mátyást, és innen indult ki az eredetileg keresztes háborúnak induló Dózsa-féle jobbágyfelkelés. Leghíresebbé mégis az 1505-ben kiadott rákosi végzés tette, amelyben a Rákosmezőn összegyűlt nemesek kimondták,hogy csak magyar származású uralkodót választanak királlyá.
Az ország közepe
A
z első országgyűlést a Rákos mezején 1277-ben, IV. (Kun) László király idejében tartották, egy már a korábbi évszázadokban is gyülekező helynek használt területen. Az ő uralkodása alatt a kezdik Rákosmezőt az „ország közepének” nevezni, természetesen nem földrajzi, hanem politikai értelemben.
Rákosmező a magyar irodalomban
R
ákosmező a reformkorban került ismét előtérbe. A neves történelmi helyszínt a nemzeti megújhodás korának költői segítettek visszahozni a köztudatba. Kölcsey Ferenc már a Himnusz megírása előtt megemlékezett a rákosmezei országgyűlésekről. Első hazafias versében, a Rákos nimfájához (1814) címűben nem véletlen a helyszínválasztás, sőt későbbi, Rákos című versében a régi országgyűlések elképzelt hangulatát is megjeleníti.
HOL KERESSÜK?
R
ákosmező területének behatárolására az évszázadok során több elképzelés is született. A természetföldrajzi adottságokat (árvízmentesség, a főváros közelsége, ivóvíz) mérlegelve az országgyűlések helyszíne csakis a mai Kőbánya dombjain lehetett, a Lengyelországba vivő országút, azaz a mai Kerepesi út szomszédságában.